Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Globalizáció sötét oldala (2008.09.hó)

2009.01.25

 

Út a harmadik évezredig

1., Szerves globalizációtörténet a gyarmatosítások korától a „modern” idők hajnaláig, megemlítve az ősiség példáit, melyek a mai válsághoz hasonló jelenségeket, tüneteket indítottak el.

2., A pénzuralom kialakulásának fejlődéstörténete, a „modern rabszolgaság” (David C. Korten) kialakulása, a világszervezetek felépítése és hatalmi monopóliumuk erősödése. Ide értendő az IMF, WTO, EU, USA, NATO és számos egyezmény, nemzetközi szerződés.

3.,Pár gondolat a közeljövő várható mozgásairól, további uniók világszerte, az USA, EU, harmadik világ globalizált jelenéből következő jövő.

 

1., ŐSISÉG: SUMER: Sokkal közelebb állt a Földhöz, mégis elmosta az azzal való konfliktus. Clive Ponting elemzése: 4400 évvel ezelőtt a vélhetően a mai Irak területére eső ősi sumér birodalom városállamainak földjein lassanként halmozódott fel – ez maradt vissza az elpárolgott öntözővízből. Ez tartósan mérgezte a gazdag talajt, idővel a termés mennyisége csökkent, sok parcella meddővé vált. Ezért új földeket vontak termelésbe, de ekkorra már beleütköztek a mezőgazdasági terjeszkedés korlátaiba. Három évszázad alatt 40%-kal csökkentek a termőterületek ennek köszönhetően. Fogyatkozni kezdett az élelmiszerkészlet, ritkultak a papok, katonák, szolgák sorai. I. e. 1800-ra a sumér mezőgazdaság összeomlott, az ősi, dicsőséges birodalom a feledés homályába merült. Ma számos országban ugyanezért sorvad a mezőgazdaság: túlhasználat, iparszerű mezőgazdaság, városok terjeszkedése, környezeti egyensúly megbontása.

HÚSVÉT-SZIGET: Csendes-óceán. Mára az egész egy kopár földdarab, egy kialudt vulkán és néhány barlang. A helyiek szoborfaragó kultúrája 1000 és 1600 között virágzott, ám e hatszáz év alatt történelmi öko-katasztrófát idéztek elő. Népességrobbanás történt a zárt szigeten, létszámuk 15 ezerre duzzadt. Égetéses földművelést folytattak, másrészt a kőszobrok kifaragásához és szállításához rengeteg fát használtak fel. Egy idő után a növényzet lepusztulásával abba kellett hagyni a földművelést és a vadászatot is – eltűntek a madarak és emlősök is. Halászni sem lehetett, mert a tutajok pótlásához nem volt alapanyag. Átköltözni sehova sem tudtak, 1680 körül belháború tört ki, ami kannibalizmusba torkollt. A kőszobrokat ledöntötték… Ez a Föld helyzetét mutatja kicsiben.

-A tényleges szervező erő még a mérték volt. A történelem hajnalán élt eleink olyan létalapokat teremtettek, amelyek több ezer éven keresztül fenntartották civilizációjukat, és amelyeknek ma is csodájára járunk, technikai értelemben is. Sokakra ezek közül, mint például a piramisok építésének mikéntjére, a mai napig nincs magyarázat, ráadásul ezek a civilizációk (minden értelemben) sokkal harmonikusabbak, de még a piaci logika szerint is hatékonyabbak voltak. Emellett nemhogy a magas-művészetük, de hétköznapi alkotásaik is ma már ismeretlen létharmóniát sugallnak. Ezt a finom megformáltságot nemhogy elérni nem tudjuk, de megmagyarázni sem. Nem véletlen, hogy ezek az ősi világok csak külső erők hatására roppanhattak össze, aminek oka, hogy náluk az elgondolhatóság, a megvalósíthatóság és a folytathatóság harmóniában volt.

 

2., MODERN KOR:Elfelejtette az ősök legfontosabb üzenetét: A VILÁG NEM ÉR VÉGET A HALÁLLAL!

10 ALAPVETŐ TÉNY, AMELY MINDENT ELMOND:

-1950 óta annyi erőforrást fogyasztottunk el, mint előtte összesen, azóta a gazdasági termelés meghatszorozódott!

-1990 óta a vízfogyasztás 600%-kal nőtt!

-Klímaváltozás anyagi kárai: 2005: 200 mrd,2012:400, 2050 : 20 trillió!dollár

-Amerika évente 10 milliárd dollárt képes elkölteni pornográfiára, pedig ennyiből helyreállíthatná természeti állapotát…

-A gazdaság-szállítmányozás terén legalább ekkora a káosz: Nagy-Britanniábó 2001-ben 149 ezer tonna friss tejet vittek külföldre, ezzel párhuzamosan pedig 110 ezer tonnát hoztak be!

-„Tartalék”mindig lesz a további környezetszennyezéshez, az előrejelzések szerint pedig még 2030-ban is közel 1,5 milliárd ember lesz villany nélkül!

-Az ENSZ tudósai kiszámították, hogy mennyi energiára van szükség a XXI. században a mai fejlődési esélyek mellett. Az eredmény megdöbbentő: az emberi civilizáció energiaigénye 2,5-3-szor annyi, mint amennyit a Föld teljes kőolaj-, földgáz- és szénvagyona biztosítani tudna!

-1950 óta a világgazdaság teljesítménye ötszörösére nőtt, 3,8 billió dollárról évi 18,9 billióra (2004). Évente 90 millióval vagyunk többen – ennyi ember számára kell élőhely, víz, élelem.

-A mai készletek ismerete mellett 10 milliárd dollárból megszüntethető a tömeges szomjazás, miközben világszerte 11 milliárdot költünk fagylaltra.

-1950 és 1981 között az egy emberre jutó terület 0,22 hektárra zsugorodott, míg minden „fejlett” világbéli 1 ha feletti ökológiai lábnyommal bír.

 

FOGYASZTÓI MONOKULTÚRÁK: a fenti túlhatalom másik jele: általános jelenséggé vált, hogy globális „termékek” ráerőltetése zajlik a világra, legyen az Coca Cola, mint termék, McDonald’s, mint hálózat, de a céges kizsákmányolás módszereit, a Hild életjáradékhoz hasonló szivattyúzó technikákat szintúgy exportálják az egész planétára. Ezek a termékek, szolgáltatások uniformizálják a fogyasztást, a világot, és kiszorítják a nemzeti termékeket még a hazai piacokról is – ezt szenvedi ma Magyarország.

 

BELSŐ KERESKEDELEM: -Mára a világkereskedelem durván kétharmada a mutlinacionális cégek különböző telephelyei közötti áru- és erőforráscsere eredménye! Ezek a különböző globális egységek közötti belső eladások. Így létrejött egy mesterséges gazdaság is: a cég maga határozza meg, mennyiért adja házon belül a maga gyártott alkatrészt, ahogy előírhatja azt is, hogy leányvállalatai a saját cég tanfolyamain vegyenek részt, természetesen olyan áron, amilyet megszab… Ez lehetővé teszi, hogy egy cég az adott országokból ellenőrizhetetlenül vonjon ki adózatlan nyereséget!

 

GLOBÁLIS ARISZTOKRÁCIA: -Ma is megvan a globális arisztokrácia, mint Rómában: fizetett bölcsek védik a birodalom központját - ezek az egyetemek, újságok, kormánytanácsadók. Mind azt bizonygatják, mint római elődeik, hogy „a mai rendszer a rendszerek lehető legjobbika, a világok lehető legjobbikában”. Van már mai Bastille-ünk is, a guantanamo bay-i Delta tábor, ahol vádemelés nélkül tarthatnak fogva bárkit, időhatár nélkül. Emellett a Versaille-i Udvarra emlékeztet, hogy a régi-új rend gazdasága és csillogása az éhség uralta, bűzös nyomornegyedek közvetlen közelében kerül körbehordozásra, világszerte.

 

INTÉZMÉNYRENDSZER:

-A globalizációs folyamat ma is látható, utolsó, egyben legerősebb szakasza már a második világháború előtt kialakításra került: látható volt, hogy Németország és Japán esetleges veresége valamint Európa kivéreztetése üres, betöltendő teret biztosít az USA és érdektársai számára. Így már 1941-ben kijelölték az USA számára gazdaságilag és katonailag fontos régiókat – kis túlzással élve ekkor dőlt el az afganisztáni vagy a mai iraki konfliktus. Már ekkor látható volt, hogy akarja a Birodalom kiterjeszteni határait az erőforrások irányába.

1944-ben az USA-ban jött létre a Világbank (World Bank) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Két cél: stabilizálni és szabályozni a nemzetközi pénzpiacot, olyan fix valutaátváltási rendszerrel, amelynek központi szereplője az amerikai dollár, valamint minden meg akartak tenni a szabad kereskedelem általános elterjesztéséért – ennek köszönhetően ma még a Magyarországot könnyen felfaló EU is tart a világszervezetek szankcióitól. A második cél hozta létre:

 

-1947: GATT-ot (General Agreement on Tariffs and Trade), ez az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény. Nem szervezet, többoldalú kereskedelmi megállapodás maradt. Nem sikerült lebontatniuk a vámokat és a mennyiségi korlátozásokat. Ezt váltotta fel 1995-ben a WTO, a Világkereskedelmi Szervezet.

 

VILÁGBANK: Tulajdonképpen intézmények csoportja, a világ legnagyobb hitelezője. 2000-ben már 15 milliárd USA-dollárt közvetített ki. Tevékenysége több mint 100 fejlődő és ún. átmeneti országra terjed ki. Szakemberei főként a kormányokkal tartanak kapcsolatot, akiket „tanácsokkal” látnak el – 67 országban van kihelyezett irodájuk. Többek között a rendszerváltozás is azért maradt el, mert az elitváltáskor szó szerint mindent elleptek a nyugati tanácsadók, akik „garantáltan működő recepteket” ajánlottak (Stiglitz). Az eredmény látható. Bár fejlődés nem tapasztalható, gazdaságunk szinte minden ágazata külföldi kézben van. A privatizáció eszközből céllá vált. Pl.: az orosz nemzeti jövedelem a változás 10 éve alatt a felére esett vissza, míg a „tanácsokra” nem hallgató Kína ennyi idő alatt pont megduplázta azt.

 

IMF: Fizetési mérleg egyensúlyának megbomlása esetén „kisegíti” az országokat. A segítség ára: ha hitelt nyújt, gazdasági szerkezetátalakítási feltételekhez köti. Tipikusan a költségvetés kiadási oldalának nyirbálását várja el: egészségügyi kiadások csökkentése, ágyszámleépítés, eü privatizáció, szociális kiadások csökkentése, oktatási intézmények összevonása.

Az adott országok jellegétől függetlenül uniformizált megoldásokat javasol:

-teljes körű privatizáció

-piaci liberalizáció, a tőkének semmi nem állhatja útját

-külföldi cégeknek kínált kedvezmények

-munkabérek alacsonyan tartása

-nemzeti valuta leértékelése

-megszorítások minden téren

Magyarországon több programot javasolt 1982-es csatlakozásunk óta - kis Bokros-csomagok sokaságát. Az IMF újra gyarmatosított: piacaikat megnyitotta, önvédelmi mechanizmusaikat leépítette, gazdaságait teljes egészében privatizálta, majd függővé tette a globális cégektől.

 

WTO: GATT helyébe lépett. Állandó intézmény, genfi székhellyel, az ENSZ-szel egyenrangú jogi státusszal! Tevékenysége kiterjed a gazdasági élet egészére: szolgáltatások, szellemi termékek és mezőgazdaság is. A WTO szerint a szabadkereskedelem korlátozása, ha egy ország megtiltja az egészségre vagy biztonságra káros termékek importját. Nem tiltható meg a gyermekmunka által vagy környezetkárosítással termelt termék behozatala sem. A WTO döntésével szemben nincs feljebbviteli lehetőség. A WTO szerint nem várható el a külföldi befektetőtől, hogy helyi anyagokat használjon, helyi beszállítókat foglalkoztasson. A WTO zárt, áttekinthetetlen, ellenőrizhetetlen intézmény. Nem perelheti be egy civil szervezet mondjuk környezetvédelmi okokból – csak kormányok léphetnek fel ellene. De ők nem kockáztatják gazdasági pozícióikat – így jött létre a globalizáció láthatatlan kormánya…

 

MAI: Multilateral Agreement on Investment – Többoldalú befektetési megállapodás. Teljes szabadság a nemzetközi tőkének: bérmegállapítás, környezetrombolás, szakszervezetek betiltása. Még a nemzeti kormányokat is nemzetközi bíróság elé lehet citálni, ha a külföldi tőke érdekét sértené. Külföldi cégeket hazaiként kellene kezelni. Kártalanítási kötelezettség a kormány részéről. A kormány elvesztené a földhasználat jogát is! A civilek első győzelemként megakadályozták a megállapodás keresztülvitelét.

 

GATS: General Agreement on Trade in Services – Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény – szolgáltatások kereskedelmének teljes liberalizációja, beleértve a víz-, élelmiszer-, környezeti szolgáltatásokat, oktatást, kutatást, kommunikációt és szállítmányozást. Pedig sok közszolgáltatás célja nem a nyereség elérése, hanem az emberhez méltó élet biztosítása. Profit kihúzása a legtöbb esetben csak a fogyasztói árak növelésével érhető el. Szolgáltatások nagy üzletnek számítanak: a világ GDP-jének 60%-a!

 

-Mára szűk „elitklubok” is alakultak: a Bilderberg-csoport és a Trilaterális Bizottság tagjain kívül mindenkit kirekeszt azon döntései meghozatalából, amelyeket aztán keresztülvisznek az állami és nemzetközi döntéshozó intézményrendszeren. Beszélni kellene róluk, de idő hiányában csak a későbbiek során lehet: washingotni konszenzus, EBRD, Világgazdasági Fórum.

 

MEGOLDÁS MÉGIS VAN! A rideg, hideg „fémdobozzal” szembe kell helyezni az önálló, önellátó kisközösségek rendszerét, az Új Lokalizációt. Ez idei utolsó óránk témája, pár vezérgondolatot mégis fontos már most kiemelnünk.

-NÉHÁNY SIKERES HELYI KEZDEMÉNYEZÉS

CSA (közösség által támogatott mezőgazdaság), helyi pénzek, önellátó kisközösségek, szövetkezetek.

-Elengedhetetlen a vásárlók összefogása, minden szinten: közösség által támogatott mezőgazdaság, mely során a városiak előre megállapodnak a gazdával, hogy a bevásárlóközpontok szemete helyett az ő áruját vásárolják meg, előre kikötött áron. Ily módon a polgár egészséges, valódi ÉLELEMhez jut, a gazda pedig megmaradhat tevékenységénél.

Szövetkezetek, nemzeti hitelintézet kiépítése, akár alulról, mivel az ágazat kínos tőkehiányát a multinacionális bankok és a nagypolitika soha nem fogja enyhíteni.

-Csapás a multikra: Bolívia és Evo Morales indián elnök útja bizonyítja, hogy vissza lehet nyerni a saját utat: Bolívia újra átvette az ellenőrzést saját készletei felett, ezután kezdhetett földosztásba, adhatta vissza polgárainak az iskolát, a tisztességes egészségügyi ellátást, majd mondhatott nemet az IMF diktátumaira.

-A multinacionális hatalmat azonban két fontos változtatásroppantaná meg teljesen és véglegesen. Az egyik: minden országban kötelező erejű törvénybe kellene foglalni, hogy a dolgozóknak és közösségeiknek joguk van tulajdont szerezni az adott nagyvállalatban, mégpedig kivásárlási lehetőségekkel. A másik: szintén törvény kötelezze a cégeket arra, hogy éves nyereségüknek a tényleges befektetéseken túli részét az utolsó forintig ki kelljen fizetni a részvényeseknek! Ezzel megszüntethető lenne a „pénzből még több pénzt csinálunk” rendszere, mely egyenes utat rajzol ki a következő pénzügyi válságig.

-POLGÁRHÁBORÚS HELYZET: Argentínában 2000-2001-ben kvázi polgárháború alakult ki, ami a globális hatalmi szintet arra bírta, hogy felfedje magát. Amíg ugyanis nincs konfliktus, önnön létezésének kimondását is összeesküvés-elméletnek nevezi. Argentínában azonban, amikor ez már globális érdekeket veszélyeztetett (félő volt, hogy összeomlik a globális pénzügyi rendszer), pillanatok alatt létrejött részükről is a tárgyalóküldöttség, de létrejött a nemzeti tárgyaló nagykoalíció is. Nem egyszerűen nagykoalíció, hanem nemzeti… Ennek eredménye lett az argentínok által elért engedmények sokasága. Nálunk is hasonló alku keretében jöhetne létre adósság-elengedés vagy annak lehetősége, hogy tíz évre mindenféle kedvezményt meg lehessen vonni a globális vállalatoktól.

-VALÓDI FEJLETTSÉGI INDEX használata szükséges, ami a környezet állapotát, a pihenésre, továbbtanulásra, egészségmegőrzésre fordítható időt, a lakosság várható élettartamát, a jövő érdekében vállalt beruházásokat, mint az oktatás, K+F, kultúra, a bűnözés és bűnmegelőzés költségeit is összesíti (dr. Csath Magdolna összefoglalója alapján)

 

3., A Szép Új Világ

-Napjainkban marcangolják a nemzetállamokat, a globális birodalom pedig anyag helyett műanyagot, élet helyett csak mű-életet tesz lehetővé.

-Egyre erősödő birodalmi függések korszaka – ötszáz év, öt birodalom. Először a török, majd a Habsburg, a Harmadik Birodalom, a szovjet, most ötödikként pedig a globalizmus. A globalizmus nem földrajzi térben épül fel, rejtett hatalmi eszköztárral dolgozik, így a kifosztó tevékenysége sokkal gátlástalanabb, brutálisabb, mint az előző birodalmak esetében.

-„Létre kell hoznunk a Világkormányt, tetszik, vagy sem. Az egyetlen kérdés, hogy egyetértéssel hozzuk létre, vagy pedig leigázással” – mondta Paul Warburg.

A második világháború után megvalósult a bankárok nagy álma: Európa, Ázsia, Észak-Afrika romokban hevert. Pénzük nincs, de újra működőképessé kell tenni a gazdaságot. Rockefellerék önzetlenül segítenek. Európa a Marshall-tervnek köszönhetően kiszolgáltatja magát az amerikai székhelyű banki szervezeteknek. Amerika a segélyekért cserébe azt kérte, hogy Európa liberalizálja piacát, és az országok az újjáépítést együtt végezzék el. Felvirradt az Európai Unió hajnala…

-A bankok 20-40 évre adnak ki hiteleket, tehát előre gondolkoznak. Ha pedig a szükség azt kívánja, a hitelek hátán könnyedén lehet gazdasági válságot előidézni.

-Afganisztán: a konfliktus oka: kapu nyitható a Kaszpi-tengerhez vezető olajvezetékekhez, amit több média is a XXI. század üzletének titulált. Irak: olaj és Monsanto. Grúzia: gáz- és olajvezetékek. További összecsapások sorozata várható.

-Pár hónapja több lap számolt be arról, hogy Irán bizonyos kínai cégeknek már nem dollárért adja az olajat. Azóta Irán közellenség, mert atomfegyvere van, amit alig vár, hogy használhasson. Ez az USA legújabb verziója.

-Ami bizonyos: a világkormány nem lesz látható, nem lesz megnevezett, sokkal inkább franchise lesz...

 

Forrás: Kocsis József Tanár Úr, Borsod megyei tagozat