Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Globalizáció sötét oldala 2. (2008.10.hó)

2009.01.25

Éhséglázadások, háborúk a földért

 

1., Az élelmiszerválság jelei, előzményei. Az utóbbi évek riasztó adatai, az élelmiszerárak emelkedése, környezeti menekültek és éhezők, a tömeges nélkülözés következményei, a Fülöp-szigetek példája.

2., Hogyan jutottunk ide? A globális futószalag „mellékterméke”. Energiahordozók árának elszabadulása, ésszerűtlen bioüzemanyag-programok, multinacionális cégek túlhatalma.

3., A megoldás felé: milyen történelmi gyökerek felé nyúlhatunk? A természeti folyamatok erősítése – a Nílus példája. Nomádok és letelepedettek összehasonlítása, az élettérrel való együttélés szabályai.

4., Prózai megoldási javaslatok – az alma héját érintve. Új földtörvény, szövetkezetek, génmódosítás tilalma, új energiapolitika.

 

„A világ összes kitermelhető fosszilis energiahordozójának már több mint a felét elhasználtuk, a meglevő készletek jelentős része pedig jelenleg kitermelhetetlen. Fogy és drágul az élelmiszer, megkezdődött a harc az ivóvízért. Itt a változás ideje.”

 

1., AZ ÉLELMISZERVÁLSÁG JELEI, ELŐZMÉNYEI

-Az ENSZ és a világgazdaság méltóztatott észrevenni, hogy az élelmiszerárakaz utóbbi három év során 83%-kal (!) nőttek.

-A világon újabb 100 millió ember süllyedtaz 1,2 milliárd nyomorszinten élő közé.

-A globalizáció eddigi legsúlyosabb kudarcaként a világ élelmiszertartalékai történelmi minimumra süllyedtek, az élelem hiánya miatt pedig zavargásoktörtek ki Afrikától Ázsiáig számos országban.

-A tömeges nélkülözés eredménye: háborúk, embercsempészet, éhséglázadások és az, hogy mára a „fejlett Nyugat” is érzi a válság gazdasági hatásait. Magyarországhelyzete mégis speciális: a világ egyik mezőgazdasági nagybirodalmaként a Kárpát-medence minden válságot átvészelhet.

-Ilyen mérvű élelmezési válság a második világháború óta nem fordult elő.

-Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint már 37 országot fenyeget élelmiszerválság, több helyütt szó szerinti felkelések várhatók a jövőben is.

-A környezeti menekültek amúgy is százmilliós táborát tovább duzzasztják az éhezés elől eltántorgók, akiket gyakran embercsempészek által próbálnak nyugatra, sok esetben Európába juttatni.

-Példa: Fülöp-szigetek produkálja. Az ország a hetvenes években még képes volt rizst kivitelre termelni, de azóta földjeit hagyta leromlani, szó szerint a tengerbe mosódni, így mára vetési területeinek nagy része megszűnt, élelmezése más országok termelésétől függ. A mai élelmiszer-áremelés pedig olyan súlyosan érinti, hogy nem győzi fizetni a számlákat, végső, kétségbeesett lépésként pedig politikusai úgy döntöttek, hogy rizstermesztésre fogják a 100 legnagyobb, az országban működő vállalatot! Ilyet a klasszikus parancsuralmi rendszerek óta nem nagyon látott a világ – legalábbis a kamerák kereszttüzében bizonyosan nem.

-Jelzésértékű, ahogy az is, hogy a hidegháború óta először „túlélési” beszerzés kezdődött, azaz a totális élelmiszerhiánytól tartó emberek pánikszerűen vásárolnak és készleteznek.

 

2., HOGYAN JUTOTTUN IDE? A GLOBÁLIS FUTÓSZALAG MELLÉKTERMÉKE

-Az élelmiszerek iránti kereslet növekszik, a termelés viszont nem tud ezzel lépést tartani, így állandó hiány alakult ki. Ennek elvileg nincs felső határa.

-Azon energiahordozók ára, amelyek szükségesek a táplálék előállításához, szállításához, valamint az alapanyagok megtermeléséhez, szintén felfelé kúszik, ez inflációt gerjeszt, tehát a pénzünk is kevesebbet ér – ördögi körbe kerültünk.

-A drágulásra a legtöbben olcsóbb termékek vásárlásával és étrendjük egyszerűsítésével reagálnak (különösen jellemző ez az amerikai háztartásokra, itt a legkisebb az élelmi kiadások családonkénti aránya, mindössze 7,2 százalék az összes elköltött pénz tekintetében – magyarul a legolcsóbb hulladékot vásárolják fel…). Ez az egészségügyre hárít még több feladatot, hiszen a sok műanyag szemét elfogyasztása betegségek tömegét okozza.

-De súlyosbítja az élelmiszerválságot a részben szintén emberi környezetpusztításból fakadó szélsőséges időjárás, valamint az életterüket óvni képtelen, a növekedésnek mindent alárendelő Kína és India új középosztályának világpiaci igényei is. Csak Indiában ez 350 millió olyan új polgárt jelent, aki mostanában kezd rendes táplálékot vásárolni, de a közeljövőben veszi meg első autóját is…

-Bioüzemanyag-programok (külön óra anyaga lesz, lényege: a mai típusú biodízel előállításához az esetek döntő többségében TÖBB fosszilis energiát emésztenek fel, mint amennyi megspórolnak az olajhoz képest, ráadásul emiatt kevesebb élelmiszert termelnek!)

-A multik, miután a hagyományos működési terepükön, főként az olajiparban egyre kevésbé képesek új érdekeltségeket szerezni, a pénzügyi válság elől a mezőgazdaságba „menekültek”. Itt vásárolják fel a termelési eszközöket, a földeket, de ők tartják mesterségesen magasan a gabonaárakat is. Hogy tényleg így történik, levezethető e társaságok hihetetlen profitarányaiból is, melyeket, ne feledjük, pénzügyi világválság idején érnek el!

Mára csak néhány multinacionális nagyvállalat tartja kezében a vetőmag- és a műtrágya-forgalmazást, az élelmiszer-feldolgozást és -elosztást. Az árakat is ők emelték annyira, hogy kibírhatatlanná váltak a termelési költségek, s a kisebb termelők sokasága ment tönkre. Az ágazat nagy cégeinek nemrégiben nyilvánosságra hozott negyedéves üzleti eredményei elképesztők.

-Példának okáért a gabonafeldolgozással foglalkozó Archer-Daniels-Midland 42 százalékos (!) profitnövekedésről számolt be, s ebben jelentős részt vállalt azon részleg hétszeres bevételnövekedése, amely készletezi, szállítja és értékesíti a gabonaféleségeket. A Monsanto (ismert világgyarmatosító, amely vetőmag és „növényvédőszerek” előállításával foglalkozik), a Deere & Co. (mezőgazdasági gépgyártó), vagy a Mosaic (műtrágyagyártó) egytől egyig rekordbevételeket könyvelt el.

-De a multik hatalma is csak átmeneti a földeken: mai fejlődésünk alapja a kőolajipar. A műtrágyák egy része közvetlenül ebből készül. A föld megműveléséhez ma már nem igazán ember kell, hanem gépóriások, melyek kőolajszármazékokkal üzemelnek. Így az olajkészletek elérhetetlenné válásával párhuzamosan hatalmi átrendeződés is bekövetkezik. Ráadásul 2003. óta az olaj ára is több mint 70%-al nőtt.

 

3., A MEGOLDÁS FELÉ: MILYEN TÖRTÉNELMI GYÖKEREK FELÉ NYÚLHATUNK?

-A természeti folyamatok tudatos erősítése, kihasználása többletet ad, több ember élelmezését tudja megoldani. Gondoljunk csak a Nílus völgyére. A folyó rendszeres áradása termékeny iszapot hozott. Egyet kellett csinálni: biztosítani a minél nagyobb terület elárasztását. Olyan eredményt hozott, hogy a hét szűk esztendőt is túl lehetett élni. E nélkül katasztrófális éhinség pusztított volna a fáraó földjén.

-A történelem későbbi korszakaiban is találunk jó és rossz példákat. A ma divatos elmélet szerint a nomádok barbár, buta népek voltak. A letelepedett földművelők az igaziak, a műveltek.

-Nomádok: vándorló, állattartó népek. Az évszakok változásait figyelembe véve általában hol északabbra, hol délebbre húzódva legeltetnek. Ez mindig lehetővé teszi a növényzet megújulását, nem zsigereli ki a természetet. A megújult, dúsabb legelőkre való visszatérés az állatállomány nagyobb szaporulatát teszi lehetővé. Ez később kiegészült a földművelés felvételével is, legeltetni ugyanis nem az egész népességnek kellett, csak a pásztoroknak. Ésszerű munkamegosztással mindkettő megoldható volt. Ezt egyes tudósok nem szívesen ismerik el. A nomád társadalmak életmódjukból fakadóan is szabadon és szabadságban éltek.

-Röghöz kötött, földművelő népek. Elsősorban helyhez kötött gazdálkodást folytattak. Állataiknak kisebb legelői voltak. Egy-egy rosszabb termésű év miatt kiszolgáltatottabbak. Az éhhalál gyakoribb. Politikailag jobban kezelhetőbb, adóztathatóbb, nem tud elmenni. „Tehát fejlettebb.”

 

4., PRÓZAI MEGOLDÁSI JAVASLATOK – AZ ALMA HÉJÁT ÉRINTVE

– Azonnal be kellene fagyasztani az amerikai bioüzemanyag-programokat és az európai hasonló terveket is elvetni – 2003-ban még „túltermelés” miatt csonkolták a magyar mezőgazdaságot

Új földtörvényt és szabályozást (üzemméret szabályozásával, a helyi gazda elővásárlási és előbérleti jogával, valamint hosszú távon alkotmányosan biztosítani, hogy a föld, mint stratégiai erőforrás és mint a nemzettest része, nem idegeníthető el külföldiek által.)

A hazai mezőgazdasági termelés azonnali felélesztése, állami segédlettel, majd saját feldolgozóipar építése a kiváló minőségű, magyar termékekre alapozva.

–A hazai termelést új energiapolitikával kell alátámasztani, hogy ne a drága, külföldi energiahordozóktól függjünk, hanem használjuk a lábunk alatt lévő földhőt, geotermikus energiát, a nap és a víz erejét.

-Itthon és nemzetközileg is keményen büntetni kell az élelmiszerrel spekuláló tőkéseket.

például fiatal házasok tanyákra telepedését és ottani munkalehetőségét támogatandó.

– A génmódosítás tiltása mellett a történelmi, tradicionális nemesítés fejlesztése, hogy a csökkenő mezőgazdasági hozamok problémáját kiküszöböljük

–A vásárlók összefogása minden szinten: közösség által támogatott mezőgazdaság, mely során a városiak előre megállapodnak a gazdával, hogy a bevásárlóközpontok szemete helyett az ő áruját vásárolják meg, előre kikötött áron. Ily módon a polgár egészséges, valódi ÉLELEMhez jut, a gazda pedig megmaradhat tevékenységénél.

Szövetkezetek, nemzeti hitelintézet kiépítése, akár alulról, mivel az ágazat kínos tőkehiányát a multinacionális bankok és a nagypolitika soha nem fogja enyhíteni. Azonban a lokálpatrióta civilek általi helyi érdekvédő szervezetek pénzügyi tevékenységet is folytathatnak, a munka ellenértéke pedig a vidék jellegének megőrzése, egészséges étel, élet lesz!

-VALÓDI FEJLETTSÉGI INDEX használata szükséges, ami a környezet állapotát, a pihenésre, továbbtanulásra, egészségmegőrzésre fordítható időt, a lakosság várható élettartamát, a jövő érdekében vállalt beruházásokat, mint az oktatás, K+F, kultúra, a bűnözés és bűnmegelőzés költségeit is összesíti (dr. Csath Magdolna összefoglalója alapján)

 

ADALÉK: MÉHEK: Az emberi létezés egy pótolhatatlan láncszeme is veszélybe került: a természet egyik remeke. Meglepő módon ők maguk a méhek: Ha nincsenek méhek, nincs beporzás, nincs termés. Egy világhírű tudós jelentette ki a múlt század első felében: ha a méhek kipusztulnak, négy éven belül követi őket az emberiség is. Mára rohamosan csökken a méhek száma a világ egyes részein. Először az USA-ban figyelték meg a jelenséget, de mára Európában is megfigyelhető. Az első hazai, szomorú tapasztalatokról a méhészek 2007-ben számoltak be. Az ok a „kaptárelhagyási kór”: pont mielőtt télire bezárnák a kaptárakat, a méhek nagy része kirepül és soha többé nem tér vissza - megfagy. Hogy mi a köze ennek a kemikáliákhoz? A megvizsgált méhek szervezete több mint húszféle vegyszert tartalmaz: szervezetük egyensúlya megbomlott - a mi élelmezésünké meg most fog, ha nem lépünk. 

 

ADALÉK2: ÉLELEM Olajért

-A második világháború után a FED elárasztotta Európát dollárral. Tárgyalásokat folytatott Szaúd-Arábiával, amely az olajtermelő országok között a legnagyobb befolyással rendelkezik, majd közös erővel rábírják az összes OPEC országot arra, hogy olajat csak dollárért lehessen vásárolni. Aki olajat akar venni, annak a dollárhoz kell igazodnia. Ez a mai napig így van. Az olajat a dollár napi árfolyamán lehet megvásárolni, és minden mást, ami az olajiparhoz kapcsolódik. A szállító teherautók, a benzinkutak felszerelése, a fúráshoz szükséges dolgok, minden, ami az olajhoz kötődik, csak és kizárólag dollár alapon vehető meg. -Ekkor azonban jön valaki, aki azt mondja, hogy adok olajat élelemért. Ez már nem dollár! Majd miután látja, hogy ez működik, arra gondol, mi lenne, ha létrehozna egy tőzsdét, ahol nem dollárért adna el olajat. Ezt az embert Szaddam Husszeinnek hívják, és élete legnagyobb hibáját követi el ezzel a lépéssel. Kivégezik miatta, hirdetvén, hogy így jár mindenki, aki a FED urainak érdekeibe beavatkozik.

-Iránnak is tetszett az ötlet. Pár hónapja egy külföldi lap, sőt egy magyar napilap is beszámolt arról, hogy Irán bizonyos kínai cégeknek már nem dollárért adja az olajat. Azóta Irán közellenség, mert atomfegyvere van, amit alig vár, hogy használhasson…

 

JAVASLATOK:

Először önmagunkat kell legyőznünk a következők szerint:

- Vásárolj kevesebbet, csak ami igazán szükséges.

- A megmaradó pénz miatt jó minőséget tudsz venni. A jobb minőség tartós, így megint csak kevesebbszer vásárolsz.

- Ha van rá mód, csak hazait vegyél. Ezzel segíted a termelés újbóli beindulását.

- Spórolsz, ha közvetlenül a termelőtől veszel. Mindketten jól jártok.

- Te magad is minőséget adj életvezetésedben, mindenben.

- Ültess fát, különben kiszárad a föld, eltűnik a talajvíz, nem lesz hol termelni, nem lesz mit enni.

- Házad, lakásod falát futtasd be növénnyel. Jó levegőd lesz.

- Tanulj kétkezi munkát, mert rá fogsz szorulni.

- Szaporítsd a régi fajtákat, azok ellenállóbbak és lesz mit enned.

- Tanuld meg megvédeni, ami a tiéd, mert szükséged lesz rá.

- Amint lehetséges, költözz vidékre, vagy szerezz életteret ott is.

- A vizet, földet, a természet kincseit életed árán is védd meg.

 

 

 

MELLÉKLET

GLOBALIZÁCIÓ-LOKALIZÁCIÓ

Falu-város ellentét                                                       Együttműködés

Hosszú szállítási utak, környezetszennyezés                  Rövid, környezetbarát szállítás

Élelmiszeripar: export-import                           Helyi ellátás, CSA

Kevés piaci szereplő                                                   Kisvállalkozások

Falu elnéptelenedése                                                   Fejlődő falvak

Monokultúrák                                                             Biológiai sokszínűség

Tömeges vegyszerezés                                    Organikus, fenntartható mezőgazdaság

Géntechnika                                                                Ősi, átörökített tudás és tapasztalatok

Feldolgozott élelmiszer, adalékanyagok                       Friss élelem

Hipermarketek, bóvli, szemét                          Kiskereskedők, helyi piacok

Specializált tudás                                                         Holisztikus világnézet

Reklámmal felkeltett kereslet                                       Valós igények

Monokultúrák                                                             Helyi sajátosságok

Függőség                                                                    Önvédelem, önépítés

Az ember fogyasztó                                                    Az ember polgár!

 

 

 Forrás: Kocsis József Tanár Úr, Borsod megyei tagozat