Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Népszabadság a Jobbiknak kampányol?

2008.12.26

A Népszabadság a Jobbiknak kampányol?

Hangos társak

A Magyar Gárdát alapító, szélsőjobbos eszméket valló Jobbik a Szonda Ipsos legutóbbi fölmérése szerint népszerűbb, mint a farkas-gondolatok ellen konokul és szívósan föllépő rendszerváltó párt, a Szabad Demokraták Szövetsége.

Kép A dolgok állása szerint tehát a Jobbiknak több esélye van arra, hogy 2010-ben a parlamentbe kerüljön, oda, ahol a rendszerváltozás óta eltelt időszakban már volt szélsőjobbos párt, a MIÉP, az akkori kormányzóerő, a kikacsintós Fidesz csendestársaként. A Fidesztől egyébként sem áll távol, hogy fölszívja a magyar társadalom (leg)jobbjait: a parlamentbe vitt, bázis nélküli KDNP-nek más célja-feladata sincs, helyi szinten meg ott van az önkormányzati szövetséges és országgyűlési aspiráns, a Jobbik, amelynek bázisa növekvő, és nem kell túl nagy jóstehetség annak belátásához, hogy nem állnak meg a biztos pártválasztó szavazók között most mért három százalékon.

A helyzet - nincs rá jobb szó - dermesztő. Csurka Istvánék annak idején sokan voltak ugyan, de ahhoz sosem elegen, hogy valóban számolni kelljen velük, mert Fidesz-partnerség ide vagy oda, valahogy mindig érezni lehetett, hogy a többi párt pontosan behatárolta a MIÉP-et. Csurka, a maga monumentalitásában, egészen pontosan kitapintotta a magyar társadalom nyavalyáit, finoman érzékelte a vidéken élők helyzetét, sajátos problémáit, de a problémákra adott "világ-összeesküvéses" válaszai fantazmagóriák voltak, csak elméletet adott, gyakorlati megoldást nem. Szét is esett mára a párt, és a Hősök terére szervezett nagygyűléseire legfeljebb csak kíváncsiskodni megy oda néhány fiatal, hogy megnézze Pista bácsit, de aztán hamarosan átsietnek a Jobbikhoz, ott az ő helyük.

A Jobbik ugyanis nem fantazmagóriákban hisz - és van gyakorlati válasza, például a gárda. A vidéken élők helyzetét még nem a zsidókon akarja leverni. Valóban ismeri a vidéket. Emberei odavalók. Tudják, mi az, hogy falu. Tudják, milyen egy kisbolt, tudják, kik vásárolnak hitelbe, tudják, ki tör be a másikhoz, tudják, hogy milyen egy valódi kocsma hangulata. Olyan ellenségképet kerestek, amely találkozik a valódi igényekkel, közeli és érthető. Megtalálták - adta magát - a cigányságot. Amelyre aztán szívós munkával ráhúzták annak az embernek a sablonját, aki segélyen él, gyereket nemz még több segélyért, nem dolgozik, a lábát lóbálja, csak ingyenpénzért megy a hivatalhoz, hogy aztán eligya, amije van.

A Fidesz már nem csak helyi szinten kínál partnerséget a Jobbiknak, hiszen legbefolyásosabb politikusai, Orbán Viktor és Kövér László is arról beszélnek, hogy tenni kell a "megélhetési bűnözés" ellen, és ennél is brutálisabb nyíltsággal beszél az eddig mérsékeltnek gondolt Navracsics Tibor, aki egy interjúban azt mondta, hogy "a Fidesz az aktív, a munkából élő, nem kiszolgáltatott, saját magát ellátni képes embert szereti". És ha valaki nem aktív? Nem tud vagy képes dolgozni? Ha kiszolgáltatott, ha nem képes magát ellátni?

A Jobbik jelenleg népszerűbb az SZDSZ-nél, a Fidesztől tudjuk, mire számíthatunk, az MSZP pedig minderre válaszul olyan munkaprogramot kínál, amely nem enyhíti, sokkal inkább élezi a helyi ellentéteket. A magyar társadalom immunhiányát jelzi, hogy hajlamos elejteni az SZDSZ-t, miközben felemeli a Jobbikot. Meglehet, a politikai sokk csak akkor rázza helyre az állapotokat, amikor kiderül, hogy a Jobbik egyáltalán nem csendes társ.

Tóth Ákos
Népszabadság