Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sólyom: nem szabad megelégednünk a Gárda feloszlatásával

2008.12.25

Sólyom: nem szabad megelégednünk a Gárda feloszlatásával

Kép Ártalmas a légkörre, hogy a Gárda meg akarja védeni a falusi lakosságot, szegény romák kapják a legkevesebb védelmet, az elcsatolt területeken élő magyarok meg integrálódjanak a megszállók társadalmába, és legyenek hűségesek hozzá. Sólyom Lászlóval készült terjedelmes interjút közölt keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung, s az MTI-nek köszönhetően megismerhetjük államfőnk gondolatait így karácsony előtt.

Hogy a szeretet ünnepén nem mi magyarok képezzük szeretetének tárgyát, az hamar kiderül, hiszen Sólyom tökéletesen ismeri a tényeket, következtetései mégis a logikának ellentmondóak, s nyilvánvalóan magyarellenességből fakadnak. Három fejezetre osztotta az interjú összefoglalását az MTI - forrás a Híradó - (az alcímeket is átvettük, akárcsak a főcímet a hitelesség kedvéért), ez gyakorlatilag három tételnek is megfelel.

Az elsőben elismeri, hogy a Gárda nem rasszista, nem beszélt cigány kisebbrendűségről, erőszakot sem alkalmazott még önvédelemből sem - következtetése mégis ez: üdvözlendő a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása, sőt, meg sem szabad állni ennél.

A másodikban azt mondja, a legsúlyosabb bűncselekményeket cigányok követik el (éppen azt felejti ki, hogy szintén cigányok), még rasszizmust is felemleget, ami mélymagyar Jauzsika után már nem is csoda. Az igazi szemétség az, hogy, a továbbiakban az ő sorsukról, az ő "felemelkedéséről" beszél, ahelyett, hogy kimondaná: a 24. órában vagyunk, sürgősen meg kell szervezni a magyarság védelmét. Az igazi áldozat, a magyarság tehát szóba sem kerül. Majd javul a helyzete attól, ha ügyvédnek képzünk ki cigányokat, azok megvédik majd fajtársaikat...

A harmadikban könnyen felismerhetővé teszi, hogy hiba volt lemondani az elrabolt területekről, mégsem ez a következtetése, ellenkezőleg: aljasul azt próbálja elhitetni, hogy azért kellett volna megszeressék a magyarokat a területrablók, mert azt látták, hogy lemondanak róluk (holott éppen attól szoktak felbátorodni). A nemzetellenes Sólyom még az autonómiát sem tartja minimumnak, ha már revízióról nem mer beszélni, a végén így nemes egyszerűséggel azt tanácsolja: az elcsatolt területeken élő magyarok integrálódjanak a megszállók társadalmába, és legyenek hűségesek hozzá (így szép lassan beolvadnak majd, s nem lesz több baj velük).

Alább az összefoglaló.

Kettős játékot játszik a Gárda és élvezi

A Magyar Gárdáról Sólyom László kijelentette: kettős játékot játszik és egy kettős játék haszonélvezője, egyrészről ártalmatlan egyesület, másrészt sokak számára fenyegetést testesít meg. Habár a Gárda soha nem alkalmazott fizikai erőszakot és soha nem beszélt a romák kisebbrendűségéről ennek valódi rasszista értelmében, rendkívül ártalmas a társadalmi légkörre, ha a "cigánybűnözés" ellen, a falusi lakosság védelmezőjeként lép fel - mondta. Felidézte, hogy a Fővárosi Bíróság első fokon feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Üdvözölte, hogy bírósági úton tisztázódik a Magyar Gárda jogi helyzete. Nem szabad azonban megelégedni a feloszlatással, mert a Gárda csak egy tünet, amely a címlapokra kerül - fogalmazott az államfő.

A romák kapják a legkevesebb védelmet a magyar társadalomban

Sólyom László helytállónak mondta azt a megállapítást, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket a romák ellen követik el. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy Magyarországon rasszizmus uralkodik. Hallani megalapozatlan kijelentéseket arról, hogy rasszista indíttatás, de arról is, hogy uzsoraügyletek állnak ezeknek a bűncselekményeknek a hátterében, a rendőrségnek ezért végre tiszta képet kellene adnia az indítékokról - mondta. A romák egyetlen lehetősége a szakmai és a társadalmi felemelkedésre az oktatás és a modern szakképzés - vélekedett Sólyom László a FAZ-interjúban.

A szlovák-magyar viszony annyira aggályos, amennyire átláthatatlan

Szlovákia és Magyarország viszonyával kapcsolatban úgy fogalmazott Sólyom László: a feszültség, mint két szomszédos uniós tagállam közötti probléma, éppannyira sajnálatos, mint amennyire érthetetlen. Felidézte, hogy a magyar állam az 1947-es békeszerződések óta nem támaszt területi igényeket, és ezt a szomszédaival kötött alapszerződésekben is megerősítette. Egy októberi felmérés szerint Szlovákia önállóvá válása után javult Pozsony és a szlovákiai magyarok viszonya, a legutóbbi kormányváltás óta azonban romlottak a mutatók - mondta. A kulturális és a területi autonómiát összevetve úgy vélekedett: az előbbi egy adott kultúrához tartozók joga, az utóbbi pedig egy olyan elméleti lehetőség, amelyre számos működő példát látni Európában.

Sok ország, így például Szerbia számára az autonómia nem borzalmat keltő szó - vélekedett. A vegyes lakosságú Vajdaság például a mostaninál nagyobb pénzügyi és közigazgatási önállóságra törekszik, és a belgrádi parlament remélhetőleg el is fogadja az új vajdasági statútumot. A szlovákokban ezzel szemben "mélyen gyökerező félelem él" az ilyen szavakkal, és még inkább az ilyen igényekkel szemben.

Sólyom László hangot adott annak a nézetének is, hogy minden, Magyarország területén kívül élő magyarnak az adott ország lojális állampolgárának kell lennie és integrálódnia az ottani társadalomba.

(Kuruc.info - MTI - Híradó, Zsoldos Péter karikatúrája)